Madarak és Fák Napja

"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."

                                                      (Hermann Ottó)

 

Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja

Az első „Madarak és fák napját” 1902-ben Kőszegen tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére. Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap országos bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter asztalára. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906. április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népiskolában iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”.

1994-ben miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.

 

Ezen a napon érdemes elgondolkodnunk a lakhelyünkről, a Földről, és szűkebb környezetünkről. Vajon mindent megteszünk vidám szomszédainkért, a madarakért, és a közelünkben élő, árnyat adó fákért?

Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A “Madarak és Fák Napja” mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

 
A mai fotón látszik is, hogy osztálytermünk ablakánál fészkelő galambpár jól érzi magát; a hosszadalmas fészeképítés után már egy ideje fáradhatatlanul ülnek felváltva a tojásokon. A néhány órás időszakban, amikor a hím melengeti a tojásokat, a mama megmozgatja elgémberedett tagjait, eszik, iszik és elrendezi a tollazatát. Így megy ez 21 napig, amikor is teljesen egyedül, minden külső segítség nélkül a galambfióka kibújik a tojásból. Már alig várjuk!

1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására hazánkban is minden évben megrendezésre kerül az év fája és madara választás. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet.

 

Az Év madara 2013-ban a gyurgyalag

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési helye különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

 Az Év fája 2013-ban a házi berkenye

Erdeink egy régóta termesztett gyümölcsfaját, a házi berkenyét választotta az év fafajának az Országos Erdészeti Egyesület. A középhegységek melegebb, délies kitettségű oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember.

Elsős anyagunk itt